Megfogyva bár de (reméljük) törve nem

A megye I. 18. fordulójában vasárnap Kisvárdára (11.) látogatunk. Aktuális ellenfelünk tanyázott már a jelenlegitől lényegesen magasabb pozícióban is, bár az NB1-es keretből visszajátszók nagyban befolyásolják a csapat játékerejét. Összességében a hazaiak gerincét alkotó 17-19 évesek sem kutyaütők, hiszen egészen kis koruk óta tanulják a focit, és fizikálisan is rendben vannak. Hátrányuk lehet, hogy a fiatalok még hullámzó teljesítményre képesek. Nálunk sokasodnak a gondok, mert a héten újabb játékos, Veréczy Erik jelentette be, hogy külföldön vállal munkát, míg Bodó Ricsi a hétfői futsal meccsen sérült meg, sajnos a combja már nem először hagyja cserben. Pénteken Béres Ricsi is feliratkozott a sérültek listájára, így a múlt heti kezdő legalább három helyen változni fog. Tiszakanyár ellen jól pörgött a csapat, de az ellenfél könyörtelenül megbüntette a hibáinkat. Ezt kellene most már kiküszöbölni, és akkor az eredmény sem marad el. Nem szabad elfelejteni, hogy idegenben eddig jobb a mérlegünk, jó lenne ezen tovább javítani. Ifistáink holnap nem lépnek pályára. Kezdés 14 órakor.

Fájdalmas, de igazságos döntetlen.

Csenger-Tiszakanyár 2-2

A megyei I. osztályú bajnokság 17. fordulójában Tiszakanyár csapatát fogadtuk. Mi is és a közönség is nagyon várta már, hogy a hátsó füves pályánkról végre levegyük az átkot, és győzelmet ünnepelhessünk. Az időjárás nem volt kegyes, hiszen erős szél fújt, ami az első félidőben bennünket támogatott. Panasz nem lehetett a fiúkra, hiszen becsülettel beleálltak a meccsbe és a kapujukhoz szögezték a vendégeket. Ezekből sok helyzet nem alakult ki, de előbb Margitics Laci, később Bodó Ricsi is megszerezhette volna a vezetést. Feltűnő volt viszont, hogy a tömörülő védelemmel szemben csak egy alkalommal próbálkoztunk átlövéssel. Ahogy az lenni szokott, sajnos egy labdavesztést követően a 39. percben a vendégek megszerezték a vezetést, pedig a gól előtti szituációban háromszor is tisztázhattunk volna (0-1). Ettől aztán sikerült úgy megzavarodnunk, hogy majdnem megkaptuk a másodikat is, de a felső léc kisegített bennünket. A második félidő is vendég lehetőségekkel indult, amelyek azonban kimaradtak, majd fokozatosan átvettük az irányítást. Ennek meg is lett az eredménye, a szünetben csereként beálló Srjuba Vitya centerezését, Katona Pali váltotta gólra, ezzel a tavasszal már másodszor volt eredményes. Reméljük, hogy ez azt jelenti, hogy a télen megtalálta a tavaly nyáron elveszett a golövő cipőjét. Továbbra is lendületben maradtunk, és egy újabb csere, Osváth Sanyi lépett elő főszereplővé, amikor is a 70. percben Bodó Ricsi remek indítását vágta a kapuba (2-1). Ünnepelni sem volt időnk, mert a középkezdést követő támadásból a vendégek egyenlítettek, sajnos a védelmünk most sem volt a helyzet magaslatán, s talán kapusunk is eszmélhetett volna hamarabb. Szerencsére nem törtünk meg, de az utolsó passzokba mindig hiba csúszott, vagy pedig Margitics Laci fejesénél a kapufa mentett. Igazságosnak mondható a döntetlen, de 2-1 után meg kellett volna becsülni az előnyt. Ez a két pont viszont még nagyon hiányozhat a végelszámolásnál. Ifistáink 3-1 arányú győzelmet arattak, és ezzel felléptek a dobogóra. Jövő vasárnap Kisvárdán lesz jelenésünk.

[ngg src=”galleries” ids=”104″ display=”basic_thumbnail”]